Földanya
rétegelt, ragasztott,
homokfújt üveg,
optikai lencse zárvány
embrionális forma
csiszolással, öntött vas
30 x 75 x 90 cm
-
1977 – I. Országos Érembiennále, Sopron
1978 – Győri Művésztelep, „Alkotói–díj”
1981 – Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Szeged, II. díj
1981 – III. Országos Érembiennále „Ferenczy Béni-díj”, Sopron
1981 – Smohay János-díj, Székesfehérvár
1982 – A Művelődési Minisztérium kiállítási nívódíja
1983 – Munkácsy Mihály-díj, Budapest
1984 – Glas–symposium, Immenhausen, I. díj
1985 – II. Coburger Glaspreis, Elismerő oklevél
1986 – Le Verre au Féminin en Europe, Transparence Galerie, I. díj, Brüsszel
1987 – Kleinplastik Triennale, Bürgerpreis, Fellbach
1987 – Jutta Cuny-Franz Erinnerungspreis, Bécs
1987 – VI. Országos Érembiennále, Sopron, Művelődési Minisztérium díja
1987 – VII. Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, Műcsarnok, Kiállítási díj
1989 – XI. Országos Kisplasztikai Kiállítás (Biennále), Pécs
1989 – Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díja
1989 – Tavaszi Tárlat, Bakonyi Múzeum, Veszprém, Zirc város díja
1989 – Az 1956-os forradalom mártírjainak emlékművére kiírt pályázat II. helyezés
1990 – Glass '90 in Japán, Tokió, különdíj
1990 – I. Országos Üvegművészeti Triennále, Tihanyi Múzeum, Baranya Megyei Múzeumok díja
1990 – The Suntory Prize '90, Suntory Museum of Art, Tokió, Nagydíj
1990 – VIII. Országos Érembiennále, Sopron, Művészeti Alap díja
1990 – BIVA. I. Nemzetközi Üvegbiennálé, Musée Léger, Biot, nagydíj
1992 – Chateau Beyckevello, International Centro d'art contemporain, Nagydíj
1992 – Gold Award, Kristallnacht témára kiírt pályázaton, Interfaith Institute, Philadelphia.
1992 – XXIII. FIDEM, London British Museum, Nagydíj
1993 – Carpe Diem Galerie, Párizs, közönségdíj
1993 – A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező tagjai sorába fogadta
1994 – A II. világháború székesfővárosi áldozatainak emlékművére kiírt pályázat, I. díj
1996 – In memoriam 1956, II. díj Mosonmagyaróvár, Művelődési Ház;
1996 – Fődíj a Suntory Prize '96 kiállításon
1997 – Nagy Imre-emlékplakett
1998 – Nívódíj az 1848-as emlékkiállításon, Veszprém
1998 – Finn Éremművészek Szövetségének díja, FIDEM, Hága.
2012 – Érdemes művész
https://bohus-lugossy.hu/
Földanya
rétegelt, ragasztott,
homokfújt üveg,
optikai lencse zárvány
embrionális forma
csiszolással, öntött vas
30 x 75 x 90 cm
-
1977 – I. Országos Érembiennále, Sopron
1978 – Győri Művésztelep, „Alkotói–díj”
1981 – Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Szeged, II. díj
1981 – III. Országos Érembiennále „Ferenczy Béni-díj”, Sopron
1981 – Smohay János-díj, Székesfehérvár
1982 – A Művelődési Minisztérium kiállítási nívódíja
1983 – Munkácsy Mihály-díj, Budapest
1984 – Glas–symposium, Immenhausen, I. díj
1985 – II. Coburger Glaspreis, Elismerő oklevél
1986 – Le Verre au Féminin en Europe, Transparence Galerie, I. díj, Brüsszel
1987 – Kleinplastik Triennale, Bürgerpreis, Fellbach
1987 – Jutta Cuny-Franz Erinnerungspreis, Bécs
1987 – VI. Országos Érembiennále, Sopron, Művelődési Minisztérium díja
1987 – VII. Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, Műcsarnok, Kiállítási díj
1989 – XI. Országos Kisplasztikai Kiállítás (Biennále), Pécs
1989 – Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díja
1989 – Tavaszi Tárlat, Bakonyi Múzeum, Veszprém, Zirc város díja
1989 – Az 1956-os forradalom mártírjainak emlékművére kiírt pályázat II. helyezés
1990 – Glass '90 in Japán, Tokió, különdíj
1990 – I. Országos Üvegművészeti Triennále, Tihanyi Múzeum, Baranya Megyei Múzeumok díja
1990 – The Suntory Prize '90, Suntory Museum of Art, Tokió, Nagydíj
1990 – VIII. Országos Érembiennále, Sopron, Művészeti Alap díja
1990 – BIVA. I. Nemzetközi Üvegbiennálé, Musée Léger, Biot, nagydíj
1992 – Chateau Beyckevello, International Centro d'art contemporain, Nagydíj
1992 – Gold Award, Kristallnacht témára kiírt pályázaton, Interfaith Institute, Philadelphia.
1992 – XXIII. FIDEM, London British Museum, Nagydíj
1993 – Carpe Diem Galerie, Párizs, közönségdíj
1993 – A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező tagjai sorába fogadta
1994 – A II. világháború székesfővárosi áldozatainak emlékművére kiírt pályázat, I. díj
1996 – In memoriam 1956, II. díj Mosonmagyaróvár, Művelődési Ház;
1996 – Fődíj a Suntory Prize '96 kiállításon
1997 – Nagy Imre-emlékplakett
1998 – Nívódíj az 1848-as emlékkiállításon, Veszprém
1998 – Finn Éremművészek Szövetségének díja, FIDEM, Hága.
2012 – Érdemes művész
https://bohus-lugossy.hu/
Lugossy Mária Budapesten született 1950. május 9-én. Ötvösművészként diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol egy üveg-acél térelválasztó fal kivitelezésének feladata kapcsán ismerkedett meg Bohus Zoltán tanársegéddel 1969-ben. 1970-ben házasságot kötöttek, majd a Százados úti Művésztelepen közösen bérelt műtermükben alkottak egymás mellett és egymást inspirálva, több évtizeden keresztül. Közös alkotást sosem készítettek, de alkotói szellemiségükben, az üveg szobrászatában mindketten a fény, a tér, az idő és a teremtés, valójában a létezés anyagban megfoghatatlannak tűnő egységét keresték. A kezdeti acélkompozíciókat, óra-szobor műveket, a Csiky Tiborral és Jovánovics Györggyel készített homlokzati díszítőelemeket, a konstruktivista-minimál objekteket lassan felváltotta a plexi-acél és az üveg-fém, majd a vegytiszta síküvegből készült ragasztott-rétegelt üvegszobrászat. Munkásságában tisztán nyomon követhető Bohus Zoltán oktatói és folytonos technikai kísérletező szellemisége. Alig pár év alatt korszakalkotó anyaghasználati és megmunkálási újításokkal robbant be a nemzetközi stúdióüveg mozgalom élmezőnyébe, ennek köszönhetően oktatóként hívták meg nemzetközi üvegművészeti workshopokra, szimpozionokra. Kezdetben a homokfúvás felületmegmunkáló eszközével kísérletezett, ezzel valósította meg a természet ihlette organikus formáit, majd ennél is tovább ment a kísérletezéssel. Embrionális formára csiszolt, szilikonnal összeillesztett optikai üveglencséket ágyazott a rétegelt-ragasztott üvegszobrok testébe, és a lencsékbe a szilikonon keresztül higanyt fecskendezett. Az így létrehozott higany-tavon ma is üveg-szigetek ringatóznak a külvilágtól elzárt térben. A kilencvenes években készült műveiben megjelenik az ember: az arcokról, testrészletekről készített gipszöntvények, bronz- vagy vasöntvények zárványokat alkotnak a fekete üvegszobor kompozíciókban. Számos alkotásban a holokauszt megrendítő drámáját járta körül. Pályájának utolsó korszakát történelmi témájú, monumentális köztéri alkotások jellemzik. A magyar emlékműszobrászatban szokatlan, újító szellemiségű kompozíció a székesfehérvári II. világháborús, illetve ugyanitt az 1956-os áldozatok és hősök mementója, a veszprémi II. világháborús áldozatokra és a holokauszt tatai áldozataira emlékező monumentuma. 2012-ben Budapesten hunyt el. „Lugossy Mária művei női mivoltát hangsúlyozzák, és ezzel a születés, élet, halál teremtette problémakört boncolgatják. (...) üvegrétegeiről a geológiai erózió jut az ember eszébe. Az anyagok, amelyeket használ – a kő, az acél, a bronz, az üveg – mind a szobrászi kifejezést célozzák meg és segítik. Kettős természete, törékenysége és időtállósága okán az üveg állandó összetevője műveinek: felajánlás az örökkévalóságnak. (…) Lugossy Mária művei egy kontinuum részei, plasztikus és ideologikus kifejezése, egy olyan művész, akit műalkotásai a huszadik század legnagyobb szobrászai közé emelnek” – írja róla Serge Lechaczynski.
Mária Lugossy was born in Budapest on 9 May 1950. She graduated in Metal Work and Silversmithing at the Hungarian College of Applied Arts, where she met Zoltán Bohus, then a teaching assistant, while working on a glass and steel spatial partition project in 1969. They got married in 1970 and jointly rented a studio in the Százados Street Artists Colony, where they worked side by side, inspiring each other, for several decades. They never created a joint artwork but in their creative spirit, in sculpting glass, they both sought a unity of light, space, time and creation – indeed of existence – that seemed ungraspable in matter. The initial steel compositions, the timepiece-sculpture works, the façade ornamentations made with Tibor Csiky and György Jovánovics, and the constructivist-minimalist objects were gradually replaced by plexi-steel and glass-metal, and then by glass sculptures made of glued layers of pure float glass. The influence of her husband’s teaching and constant technical experimentation can be clearly detected in her work, in just a few years bursting to the forefront of the international Studio Glass Movement with pioneering innovations in the use of materials and processes, which led to invitations as an instructor to international glass art workshops and symposia. At first, she experimented with sandblasting as a way of treating surfaces to create organic forms inspired by nature, and then went further through experimentation. She embedded silicon-glued optical glass lenses polished to an embryonic shape into the bodies of layered and glued glass sculptures and injected mercury through the silicon into the lenses. Today, glass islands still float on the thus created mercury pond in a space enclosed from the outside world. In her works from the 1990s, the human figure appears: plaster casts of faces and body parts, bronze or iron casts form enclosed elements in black glass sculpture compositions. In numerous works she explored the horrifying drama of the Holocaust. The last period of her career was characterised by monumental public sculptures on historical themes. As innovative compositions unusual in Hungarian memorial sculpture, she created a monument to the victims of World War II and another to the victims and heroes of 1956 in Székesfehérvár, a memorial to the victims of World War II in Veszprém and a monument to the victims of the Holocaust in Tata. She died in Budapest in 2012. “Mária Lugossy’s works emphasise her femininity and, through this, they explore the problems of birth, life and death ... Her glass layers are reminiscent of geological erosion. The materials she uses – stone, steel, bronze, glass – all aim at and aid sculptural expression. Due to its dual nature, its fragility and its timelessness, glass is an ever-present component of her works: an offering to eternity ... The works of Mária Lugossy are part of a continuum, its plastic and ideological expression; she is an artist whose artworks place her among the greatest sculptors of the 20th century,” Serge Lechaczynski writes about her.
1977 – I. Országos Érembiennále, Sopron 1978 – Győri Művésztelep, „Alkotói–díj” 1981 – Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Szeged, II. díj 1981 – III. Országos Érembiennále „Ferenczy Béni-díj”, Sopron 1981 – Smohay János-díj, Székesfehérvár 1982 – A Művelődési Minisztérium kiállítási nívódíja 1983 – Munkácsy Mihály-díj, Budapest 1984 – Glas–symposium, Immenhausen, I. díj 1985 – II. Coburger Glaspreis, Elismerő oklevél 1986 – Le Verre au Féminin en Europe, Transparence Galerie, I. díj, Brüsszel 1987 – Kleinplastik Triennale, Bürgerpreis, Fellbach 1987 – Jutta Cuny-Franz Erinnerungspreis, Bécs 1987 – VI. Országos Érembiennále, Sopron, Művelődési Minisztérium díja 1987 – VII. Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, Műcsarnok, Kiállítási díj 1989 – XI. Országos Kisplasztikai Kiállítás (Biennále), Pécs 1989 – Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díja 1989 – Tavaszi Tárlat, Bakonyi Múzeum, Veszprém, Zirc város díja 1989 – Az 1956-os forradalom mártírjainak emlékművére kiírt pályázat II. helyezés 1990 – Glass '90 in Japán, Tokió, különdíj 1990 – I. Országos Üvegművészeti Triennále, Tihanyi Múzeum, Baranya Megyei Múzeumok díja 1990 – The Suntory Prize '90, Suntory Museum of Art, Tokió, Nagydíj 1990 – VIII. Országos Érembiennále, Sopron, Művészeti Alap díja 1990 – BIVA. I. Nemzetközi Üvegbiennálé, Musée Léger, Biot, nagydíj 1992 – Chateau Beyckevello, International Centro d'art contemporain, Nagydíj 1992 – Gold Award, Kristallnacht témára kiírt pályázaton, Interfaith Institute, Philadelphia. 1992 – XXIII. FIDEM, London British Museum, Nagydíj 1993 – Carpe Diem Galerie, Párizs, közönségdíj 1993 – A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező tagjai sorába fogadta 1994 – A II. világháború székesfővárosi áldozatainak emlékművére kiírt pályázat, I. díj 1996 – In memoriam 1956, II. díj Mosonmagyaróvár, Művelődési Ház; 1996 – Fődíj a Suntory Prize '96 kiállításon 1997 – Nagy Imre-emlékplakett 1998 – Nívódíj az 1848-as emlékkiállításon, Veszprém 1998 – Finn Éremművészek Szövetségének díja, FIDEM, Hága. 2012 – Érdemes művész