A Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott 1972-ben. Művészetének ereje a különleges anyagi megformálás érzékiségében és annak mélységében rejlik. Munkáit monumentális, építészeti megközelítés jellemzi, mérettől és anyagtól függetlenül, legyen szó agyagról, porcelánról, gránitról, márványról vagy bronzról. Kisplasztikái brutális gyengédséggel, míg papírmunkái határozott, mégis lírai lágysággal szólalnak meg. Az épületekhez kapcsolódó, nagyméretű domborművek mellett egjelentősebb művei a szabad térbe állított köztéri plasztikák , melyek világszerte (Franciaország, Németország, Japán) megtalálhatók. 1990-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki, számos nemzetközi díjat nyert. Munkái hazai és külföldi magán- és közgyűjteményekben szerepelnek, Prágától Szöulig.
He graduated from the Hungarian Academy of Applied Arts in 1972. The strength of his art lies in the sensuality and depth of his unique material shaping. His work is characterised by a monumental, architectural approach, regardless of size or material, be it clay, porcelain, granite, marble or bronze. His small sculptures speak with brutal delicacy, while his works on paper have a firm yet lyrical softness. In addition to large reliefs for buildings, his most important works are public sculptures in open spaces, which can be found all over the world (France, Germany, Japan). He was awarded the Mihály Munkácsy Award in 1990 and has won numerous international prizes. His works can be found in private and public collections in Hungary and abroad, from Prague to Seoul.
1990. Munkácsy Mihály-díj